A MÚOSZ Elnöksége és Választmánya 1978-ban határozta el, hogy Aranytoll Életmű-díjat alapít, amelyet a több évtizedes újságírói pályafutásuk alatt kiemelkedő munkát végzett kollégáknak adományoz, életművük, teljesítményük elismeréseként. Zappe László 2022. március 10-én vette át az elismerést.
Zappe László laudációja:
A 78 éves Zappe László a színikritikusi szakma egyik doyenje, aki napilapos újságíróként a Népszabadságnál több mint négy évtizeden át volt (egyebek közt) színházi előadások hű krónikása. Legendásan fáradhatatlan színháznéző, aki szűnni nem akaró kíváncsisággal járja a színházakat, még akkor is, amikor az egészségi állapota az írást már nem engedi. Volt olyan év, amikor a Pécsi Országos Színházi Találkozó válogatójaként egy év alatt 341 előadást nézett meg, és ez a teljesítménye nem is sokkal haladta meg az átlagos évi előadásnéző-számát. Egyszerű, közvetlen, egyenes, rosszindulattól mentes, mégis szókimondó stílusú színibírálataival mindig jól szolgálta egyrészt az olvasók tájékozódását, másrészt a színházi élet dokumentálását.
Zappe László a szülei háborús menekülése közben, Mosonmagyaróváron született 1944-ben. Minthogy családját sváb származása miatt kitelepítették, így az iskolát Gyöngyöspatán kezdte, majd Cegléden és Hódmezővásárhelyen folytatta. 1957-ben költözhettek vissza a fővárosba, ahol a József Attila Gimnáziumba járt, azután az ELTE bölcsészkarán szerzett magyar-orosz szakos diplomát 1968-ban. Néhány évvel később a Szovjet Irodalom folyóirat magyar kiadásának olvasószerkesztőjeként került a sajtó berkeibe. 1974-ben kezdte közölni színikritikáit a Népszabadság. 1976-tól két évig a Kritika folyóirat főszerkesztő-helyettese, majd 1978-ban lett a Népszabadságnál a kulturális rovatvezető helyettese, annak idején az MTA Színháztudományi Bizottságának tagja, akadémiai díjas. Fő művét 1975-ben írta Cseres Tiborról, de közel félévszázados tollforgatói munkásságát elsősorban mégis a színházi kritikái teszik maradandóvá.
2006-os nyugdíjazásáig dolgozott rovatvezető-helyettesként a Népszabadság kulturális rovatánál, de a színházi rovatot tovább vitte egészen a napilap 2016-os megszüntetéséig. Ezenközben és ez után is számos orgánumban publikált színikritikákat, a Budapest folyóirattól kezdve a szakmai lapokig és internetes portálokig. Egyebek közt a Criticai Lapokban, a Színházban, a Kisvárdai Lapok színházi fesztiválújságban, a fidelio.hu-n, a spirituszonline.hu-n, az art7.hu-n.
Mi színikritikusok, a Színházi Kritikusok Céhe tagjai nagy tisztelettel nézzük kollégánk, tagtársunk fáradhatatlan érdeklődését, folyamatos nyitottságát, múlhatatlan tettre készségét. Bár egészségi állapota néhány évvel ezelőtt megromlott, de ma is bármikor szívesen elmegy színházba, ha valaki elviszi. A Színházi Kritikusok Céhe elnökségében úgy véljük, hogy sok évtizedes színikritikusi tevékenységével kiérdemelte az újságírók céhének e rangos elismerését, az Aranytollat.